A derítő és a fekete Őrtornyok
Egy szép nyári napon Ren, Tomoyo és hűséges társaik, Yu-gi és Debi éppen a derítő felé sétáltak. Út közben Ren a szokásos poénjait szórta a társaságban, akik már könnyesre röhögték magukat. Egyszer csak a távolban három gyanúsnak látszó, magas építményt vettek észre. Ezek láttán megszaporázták lépteiket, mivel Yu-gi medálja* bajt észlelt. A derítőre óriási köd szállt. Úgy vették észre, mintha valaki fel akarná tartóztatni őket, ezért természetesen épp az ellenkezőjét tették, tovább mentek. A nagy ködben kis híján szem elől tévesztették egymást. Mikor kikászálódtak a ködből, észrevették, hogy Tomoyo már nincs köztük, csak egy távolodó segély kiáltást hallottak, ami kétség kívül tőle származott. Debi gazdája segítségére akart futni, de Ren visszatartotta és azt mondta neki:
- Maradj itt Yu-gival! Majd én segítek Tomoyonak!
- Rendben, addig mi keresünk egy biztonságos menedéket- mondta Yu-gi. És Debivel elfutottak. Ren visszarohant a ködbe, egyenesen a hangot követve. Hamarosan beszélgetésre lett figyelmes. És a másik személyben ráismert Matt-re. Nyugalom lett úrrá rajta. Hogy felkeltse magára a figyelmet, lekapcsolta a „Ken találmányokat”. Tomoyo ebből tudta, hogy Ren a segítségére sietett. Tomoyo boldogan kiáltotta:
- Ren, de jó, hogy itt vagy!!!
- Azt hittem valami komoly bajod esett. Debi is kétségbe van esve. Ja, egyébként szia Matt!
- Szia Reni! Yu-gi is itt van? – érdeklődött Matt.
- Igen, itt van! És te miért vagy itt?
- Tomoyo miatt jöttem, igaz tegnap láttam, de már is hiányzott!
Rennek közben eszébe jutott, hogy nekik dolguk van, és megszólalt:
- Bocs, hogy közbevágok, de nekem és Tomoyonak még van egy kis dolgunk… tehát majd találkozunk Matt! –Matt felfogta, hogy rá itt nincs szükség és el is ment. Tomoyo végre megkönnyebbülhetett. Mikor kiértek a ködből Yu-gi és Debi már vártak rájuk.
- Akkor menjünk és nézzük meg mi a gubanc!- szólt Ren-
Már régóta mentek, mikor végre meglátták, hogy mivel kell szembe nézniük…
Három izzó őrtoronnyal, melyeket Kenneth vezérel. A torony mögül hirtelen előjött egy fekete apró alak. Ren már készült a harcra, de még mielőtt támadtak volna felismerték a kis feketeséget. Tomoyo kiáltott:
- Hello Picúr!
Ren is megszólalt végre:
- ah.. B.W., te vagy az!?
B.W.-n észrevették az ijedtséget. Yu-gi érdeklődött, hogy mi a baj. B.W. remegő hangon válaszolt:
- Aaaa…....z, hogy…….
B.W.-nek nem volt ideje kimondani mert a baj megjelent az őrtornyok mögött. Kenneth jött ki tetőtől talpig véresen, szakadt ruhában. És azt mondta:
- Segítenetek kell!
És Ken összeesett. Ren-ék odarohantak hozzá és észrevették, hogy Ken nem lélegzik. Próbálták újraéleszteni, de a teste már teljesen kihűlt. Feladták a reményt és eltemették az őrtornyokhoz. Bosszút esküdtek és elhatározták, hogy kiderítik mi okozta a halálát és főleg hogy KI. Tomoyo és Biyomon bementek a digivilágba, Ren és Yu-gi pedig hazamentek. Ren valami miatt elaludt Yu-gi-val együtt, este lett mire felébredtek. Tomoyo és Yokobiyomon ébresztette őket. Biyomon elmondta a fejleményeket:
- Kenneth-et valószínűleg zombi husky-k marcangolták szét. De hogy miért, azt még nem tudjuk.
Yu-ginak eszébe jutott az, hogy miért is.
- Én tudom, hogy miért! Kenneth is husky volt, és valószínűleg téves helyre temették a huskykat azzal a paranccsal, hogy öljék meg a vezérüket. Ren megszólalt:
- Vajon visszatér közénk?
Tomoyo bölcsen válaszolt:
- Talán, ki tudja mit tartogat az este. Ezután még hosszan beszélgettek az esetről. Aztán Tomoyoék hazamentek. Ren és Yu-gi elhatározták, hogy lefekszenek aludni. Éjféltájt, mikor már mindenki mélyen aludt, Ren felriadt. Lépteket hallott a lépcső felől. Ösztönszerűen a fejére húzta a takaróját. Aztán amikor egyre közeledtek a léptek, halálszagot érzett. Rájött, hogy nem lehet egész éjszaka a takaró alatt, ezért nagylevegőt vett és kibújt a takaró alól.
Megijedt de rosszabbra számított. Enyhítő körülménynek számított, hogy ismerte az „idegent”. De nem gondolta, hogy ennyire megváltozik kinézete. Tele volt mély és véres sebhelyekkel, az egyik szeme helyén üreg volt, a másik pedig üveges. Ruházata csak annyiban változott, hogy tocsogott a véres sártól. A dögszag beterítette a szobát. Ren felkészült a halálra. Kenneth rávetette magát az ágyra és nekiesett Ren-nek. Ren megpróbált menekülni, de Kenneth a fejére szorította a takarót. Már alig volt levegője, mikor megtalálta a kiutat. Hasba rúgta maradék erejéből és az ajtóhoz rohant, ami zárva volt. Kenneth gonoszan nevetett. Rennek elege lett és azt mondta:
- Te szemét! – Nekiugrott Kennek és kitépett egy darabot a nyakából, arra számítva, hogy Ken meghal. A terve nem jött be, Kennek semmi baja nem lett. Csak még harsányabban nevetett. Rennek nem maradt más választása, nekiugrott az ajtón lévő üvegnek és így sikerült kiszabadulnia. Le akart futni, de Kenneth visszarántotta. Hirtelen a sötétből Yu-gi ugrott elő és neki esett gazdája támadójának. Ren bátor kutyája láttán erőre kapott és segített legyőzni Satoru. Yu-gi tépte marcangolta Kenneth-et, de ez még nem volt elég a legyőzéséhez! Ugyanis úgy tűnt, hogy minden egyes sebtől még erősebb lesz. Yu-ginak eszébe jutott, hogy minden zombinak van valahol egy gyenge pontja, ami ha megsérül, akkor nem sok esélyük van a túlélésre. Yu-gi már kezdett fáradni és hírtelen Kenneth elkapta a nyakát és a falhoz vágta. Yu-gi a hatalmas ütéstől elájult. Ren egyedül maradt. Rájött, hogy fizikai erővel már nincs sok esélye, szellemileg kell legyőznie Kenneth-et. Hamar rájött, hogy mi a teendője. Letérdelt, és japánul imátkozni kezdett védőszentjéhez a zöldsárkányhoz. De még mielőtt a segítség megjött volna, Kenneth lefogta. Imája csak arra volt elég, hogy a zöldsárkánynak rossz érzései támadtak, észlelte, hogy valaki bajban van. Ken már majdnem beleharapott a nyakába, hogy azzal végezzen Rennel, de a zöldsárkány testet öltött Renben. Ereje megháromszorozódott. Eddig szerzett sebei beforrtak, új erőre kapott. Végre sikerűlt Ken-t lelöknie magáról. Erősen elkezdett koncentrálni és magához hívni a sárkányszellemeket segítségűl. Néhány perc múlva több száz erővel teli sárkány gyűlt össze a környéken. De nem sikerült legyőzniük Kenneth-et, mert látván, hogy nem sok esélye volt rejtélyes módon köddé vált. A sárkányszellem jelezte, hogy eltünt a veszély és a többi sárkányal együtt visszaszálltak Ren-be. Végűl Yu-gi is magához tért és megkérdezte Ren-t, hogy mi történt:
-Legyőzted?-Ren szomorúan válaszolt.
-Nem, valami miatt nem sikerült…….
Lassan hajnalodott. Elmúlt az éjszaka a borzalmaival együtt, de kitudja hogy mit rejt az indián temető főldjének ereje ha párosúl az elhagyatott
Derítőével.
By: Tomoyo & Ren
AJÁNLOM AZ OLDALT
Írta: Tomoyo Daidouji & Ren (YANG) Ichijouji
