Anime Mixelések:

Digimon 02 : Digimon Császár

Nagareboshi Gin: Yuki

Inu Yasha: Sesshoumaru

Kitalált szereplők:

Ren (YANG) Ichijouji

A Császárnő

Ren bent volt a koromfekete szobában, az ajtó hírtelen becsukódott mögötte..

 - Őőőööö…….. -  dadogta Ren. Nézte Kent, aki a székében ült, a térképet nézte, és irányította a

tornyokat.

Ren valami miatt annyira félt, hogy fal fehér lett. Különben egy különösen vidám lány a Digiválasztottak között. Rájuk gondolva megint előtört a Yuki után érzett hiánya. Részben, pedig az emlékezés felbőszítette őt és a úgy gondolta, hogy Ken mellett van a helye.

Ren ráharapott a szájára újdonsült szokása szerint. Aztán hírtelen az is eszébe jutott, hogy nem lesz túl könnyű választani neki, hogy a sötétséggel marad, vagy visszamegy a jók közé.

Ken hírtelen intett a lánynak, hogy az menjen közelebb hozzá. Ren óvatosan elkezdett felé menni. Majd megállt pár lépéssel a szék előtt, ez még mindig távol volt.

Ren idegesen és izgatottan várta, hogy Ken mit fog neki mondani, vagy mit akarhat tőle. Lassan elkezdett felnézni Kenre (mivel eddig a földet nézte) persze amire eljutott addig, hogy meglássa a fejét, eltelt k.b. 1 perc.

Ken megfordult a székével és most szemtől szemben volt Rennel. Amikor meglátta, elakadt a lélegzete, nem gondolta volna, hogy Rennek ilyen jól áll majd a ruha. Nagyszerű volt! Kennek nem jött  hanga szájára, szóhoz se jutott. Kacsintott és mosolygott helyette. ' Ez a lány Császárnőnek lett teremtve ' Gondolta Ken.

- Hát Szia! – mondta Ken. 'Ez eléggé ciki volt,' gondolta Ken, mert az előbb kimondott köszönés igen vékony, félénk hang volt. 'Dugulj be,' Gondolta Ken, csak úgy magának. Ren felnézett és megszólalt.                                                                   

- J-Jó R—r-reggelt – remegte.

Ken mosolygott. Odafordult a monitorhoz.

 - Megvan a kis barátocskád! De  most, hogy megtaláltam én is kérek valamit cserébe! – Informálta Rennek.

Ren érdeklődve nézett Kenre. Rosszalló lett a tekintete.

 - Micsodát? -  morogta. Ken rámosolygott.

 -  Segíts megsemmisíteni őket!

Ken Ren-hez fordult, és gonoszan mosolygott.

~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~

 - Ez a 24.-ik Őrtorony……. -  morogta Yuki. Majd lassan felnézett a tetejére.

 - mit gondolsz? – kérdezte Yuki önmagától.  –  Ren? - folytatta, ugyanis Ren nagyon szerette az

Őrtornyokat számolgatni és Yuki már emlékként idézgette ezt, de közben könnyes volt a szeme.

 - Valami azt súgja, hogy Ren él! És tudom, hogy visszajön! – Gondolta magában Yuki.

 Majd valami hideg végig futott a hátán.

 - Csak nem? Talán a Digimon Császár? – kérdezte továbbra is magától Yuki.

 - Természetesen nem! Nem hiszem. Ren eléggé edzett lány ahhoz, hogy legyőzte volna .- jelentette ki a semmibe Yuki.

Yuki már nagyon elfáradt, hajnal óta keresi kis gazdáját. De nem állt meg! Folytatni akarta a keresést.
Lefeküdt az Őrtorony mellé. Aztán mintha villám csapta volna meg, olyan gyorsan fel is pattant. 
 - Nem szabad! – mondta magának Yuki.

 - Ren eltévedt. Nem szabad magára hagynom. Ügyes lány, de kitudja milyen veszélyekbe sodródhat. Ő egy Bátor lány! Apró ugyan, de bátor! Hiszen ő sárkány-lány! – Yuki folytatta volna, de a lábai elkezdtek remegni. Majd összeesett.

 - Ren…….bocsáss meg, de aludnom kell! – nyögte Yuki és abban a pillanatban elrabolta őt az álom.

~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~

Következő nap…….

Ken az őrtornyokat irányította, csapdákat állított. Majd hírtelen a térképen az egyik fekete kocka elkezdtett pirosan villogni. .

 - Mester? – mondta Sesshy.

 - Mit akarsz? – kérdezte Ken. Sesshoumaru belépett a szobába.

 - A lány társa bárhol lehet a Digivilágban. Add fel! Nem találod meg – mondta Sesshy.

Ken odacsapott Sesshy elé az ostorral, majd megjegyezte.

 - Talán vak vagy kedves Főtanácsosom? Szerinted az a kis piros kockácska miért van ott? Na miért? – kérdezte Ken kissé gúnyosan.

 - Elnézést kérek! Nem láttam, nem figyeltem! Sajnálom! – mondta Sesshy.

 - Felejtsük el!- mondta Ken megértően.

Ugyanabban a pillanatban Ren sétált be a szobába. Sesshy meghajolt előtte. Ren sóhajtott és ránézett a monitorra.

 - Ő az! Ott van! Ő az? – Kérdezte Ren.

 - Na mit gondolsz? – kérdezte mosolyogva Ken.

 - Nagyon remélem! –Mondta Ren.

 - Most látom, csak, hogy ki van az egyik őrtorony aljában! -  folytatta Ken.
Ken ránézett Ren-re és mosolygott.

- Mi? – Kérdezte Ren.

- Nézd itt találkoztunk.– mondta Ken.

 - Igen, és?? -  rándította meg a vállát Ren.

 - Szereted a kalandokat? – kérdezte Ken. – Mert most szépen megyünk egy helyre! – folytatta Ken.

- Igen, és hová? Nekem is kell mennem?- kérdezte Ren.

- Attól függ mennyire fontos neked Yuki! – mondta Ken.

~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~

 - Jó reggelt Ren hogy…….. – mondta Yuki, de amint kinyitotta a szemét látta, hogy nem ottho van. Nincsen mellette Ren..
- Hát nem csak egy rossz álom volt…… - mondta lehangoltan Yuki.
- Gyorsan! Rengeteg időt elvesztettem a heverészéssel! Keresem tovább! Mondta Yuki, és felált.
Yuki hírtelen érzett valami megmondhatatlant.  – mi a? – kérdezte magától.

 
egy Aidramon tünt elő a semmiből

-Nem! Ez a Császár! De ki az ott mellette. Csak nem…..REN???!!!! – Kiabálta Yuki.

- Yuki! Kis Yuki! – mondta Ren örömmel teli hangon.

- Mit csinálsz te ott? – érdeklődött Yuki. Egész nap kerestelek! -  folytatta.

Ken az ölébe kapta Ren-t és leugrott az Aidramonról Yuki elé.

Amikor leértek Yuki nem mert megmozdulni. Ken áttette a kezét Ren vállán, magához rántotta és puszit nyomott az arcára.

- látod? A Gazdád lett az én Császárnőm – mondta büszkén Ken.

 - K-k-k-Ken……Császárnő? Ren?! Ren, te vagy a sötétség királynője? – kérdezte Yuki egy cseppet félve. – Yuki! Ne félj tőlem! Gyere ide. Gyere velem! Elmondok mindent! Kérlek…… -  remegte Ren.

Yuki lasan elindult Renék felé. De közben beszélt nekik.

- hogyhogy Ren? Miért? Hogyan? – kérdezte Yuki.

Yuki lassan odaért Renékhez. Ren lehajolt hozzá, Yuki megnyugodott és végre érezte, hogy minden rendbe lesz.

Aidramonon lassan eltűntek a felhők között. Ken megrázta a feját és mosolygott. Megsimogatta Yuki fejét. – Megértem, hogy miért nem bírtok elszakadni egymástól! – mondta.

Ken Renre mosolygott, valamiért neki is nagyon jó hangulata volt.

- Köszönöm- mondta Ren és rámosolygott Kenre.

~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~

- Uram?- kérdezte, Sesshy bejövet a Laborszobába.

- Mi van? – kérdezte Ken.

 - Uram! Kérlek egyél pár falatot! – mondta Sesshy.

- Te……-  mondta Ken,d e elakadt a szava.

- Ennyi nem akarsz mást közölni velem? – Mondta Ken gyorsan és hangosan.

Majd mielőtt még megvárta volna Sesshy válaszát, felált és elindult a szobájába.

A szobájában leűlt az ágyra, majd eszébe jutott valami.

- Miért nincsen ő és Ren egyszobában? – kérdezte Magától.

Épp hogy ezt gondolta, Ren belépett a szobájába. Ken még gyönyörűbbnek látta mint azelőtt.

Ren bezárta az ajtót, majd Kenhez sétált és megállt előtte.

- Ne haragudj, hogy zavarlak, csak Yuki elaludt, és én csak meg akartam köszönni neked, hogy segítettél! Megyek is! Hy!- mondta Ren, viszonylag gyorsan.

Ken mosolygott, és megfogta Ren kezét.

- Jól nézel ki! – mondta.

- MI? Ah? Köszi.- mondta Ren egy cseppet furán.
Majd Ken felállt, és egy poharat nyújtott Rennek.

Mielőtt ittak volna, Ren megszólalt.

- Úgy hallottam, hogy van olyan nap amikor te sosem eszel! – mondta.

- Honnan tudod?- kérdezte Ken.

- Sesshoumaru mondta .-  válaszolta Ren.

 Ken a térdére ültette Ren-t. Ren a Ken vállára hajtotta a fejét.
Ken elmosolyodott, és eszébe jutott egy remek ötlet. Átölelte szorosabban Ren-t.

- Mondok én neked valamit.- mondta majd folytatta -  Én most enni fogok, HA megoszthatom veled a desszertet! – súgta Ren fülébe. – a szobámban! –

Ren elvörösödött.

Vége a 4.-ik résznek! Még mindig folytatjuk J

By: Ren (YANG) Ichijouji